Megjelent az új kockázatkezelési törvény végrehajtási utasítása, amely a kárenyhítő juttatások igénybevételét szabályozza. Az idén március 26-ig jelentkezhetnek az illetékes megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál azok a termelők, akiket 2011. november 1. és 2012. március 10. között mezőgazdasági kár ért. Az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvény 2012 január 1-jén lépett életbe.
Új szemlélet
Az új törvény célja a termelői kockázatközösségek (azonos növényt termelők csoportjának) kialakítása, a termelők öngondoskodói felelősségének megerősítése és a hatékonyabb állami szerepvállalás. Az átlátható, önfenntartó rendszerben a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázat megoszlik a termékpálya szereplői között, így nemcsak a gazda viseli a terheket. Az új rendszer alapvetően két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren, és az üzleti alapú, de államilag támogatott biztosításon. Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
A kárenyhítés
Az új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), és termőföldje meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt. Az ennél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az egységes kérelemben megtett nyilatkozattal – 3 év folyamatosságot vállalva – csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez. A gazdálkodói érdekeltséget fokozhatja, hogy kibővült az elemi károk köre: ezentúl téli fagy, tavaszi fagy, aszály, árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk is kockázati tényezők. Fontos kiemelni, hogy a törvény nem az időjárás okozta károk megtérítését, csak a kiesés mérséklését garantálja. Azok a termelők, akik az üzemszintű referenciahozam-értéknek legalább a felére kiterjedően nem kötnek az adott növénykultúrára jellemző kár ellen biztosítást, csak az elszenvedett károk alapján számított kárenyhítő juttatás felére lesznek jogosultak.
Pénzügyi alap
A kárenyhítés pénzügyi hátterét több forrás biztosítja. A kötelezettek köre a területének arányában fizet be az alapba. Ennek mértéke szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségeknél, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.
A becslések szerint a gazdálkodói hozzájárulás éves szinten több mint 4 milliárd forint lesz. Ehhez az összeghez jön az azonos mértékű állami hozzájárulás és a megkötött növénytermesztési biztosításokra szánt állami támogatás legalább 2 milliárd forintja. Így az alapban legkevesebb 10 milliárd forint jelenik meg évente az eddigi 4 milliárd forinttal szemben. Az összegyűlt pénz más célra nem használható fel, ezért a pénzmaradványt a következő év számláját gyarapítja.
A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben. Miután a II. pillérben kötött mezőgazdasági biztosítások – leegyszerűsítve – piaci biztosítási szolgáltatásnak minősülnek, így a károsult gazdálkodó természetesen mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
Új gyakorlat
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – mint agrárkár-enyhítési szerv – július 15-ig értesíti a termelőt a kárenyhítési hozzájárulás mértékéről. A termelőnek a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig kell befizetnie az MVH-nak.
A kárenyhítő juttatást azok vehetik igénybe, akik a kárt és annak becsült mértékét bejelentik a károsodott terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, azaz az agrárkár- megállapító szervnek. A bejelentéshez a termelőnek a rendelet 1. számú mellékletét kell kitöltenie, és a károsodástól számított 15 napon belül elküldenie a területe szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A határidő elmulasztása a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításával jár.
A termelő az egyes mezőgazdasági károk alapjául szolgáló kedvezőtlen időjárási eseményről az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közzétett adatokból tájékozódhat. Ezek az adatok szolgálnak alapul az adott mezőgazdasági káresemény bejelentésére, mely ugyan szükséges, de nem elégséges feltétele a kárenyhítő juttatás megállapításának, mert ahhoz egyéb – a mezőgazdasági kockázatkezelési törvényben és a rendeletben meghatározott – feltételeknek is teljesülnie kell. (pl.: határidők betartása, kárenyhítési hozzájárulás megfizetése, a hozamérték-csökkenés, valamint a hozamcsökkenés mértéke stb.)
A termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket november 30-ig, az idén tehát 2012. november 30-ig nyújthatják be. A kárenyhítő juttatások kifizetéséről az MVH 2013. március 31-ig dönt. Az új agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a termelők megalapozott kárait ellentételezi, ezért az új agrárkár-enyhítési rendszerben a gazda akkor számíthat kárenyhítésre, ha az okozott kár az adott növénykultúrában legalább 30%-os hozamkiesést jelent. Bérelt területeknél földbérleti díjcsökkentést is lehet kérni.
Az uniós előírásokkal összhangban, valamint az öngondoskodási hajlam erősítése érdekében az új agrárkár-enyhítési rendszerben azok a termelők, akik hozamértékük legalább felére kötnek biztosítást, a kárenyhítő juttatás teljes összegére lesznek jogosultak.
A kárenyhítő juttatás igénybevételének további feltételeit a mezőgazdasági kockázatkezelési törvény és a rendelet részletesen szabályozza.
A rendelet március 10-től hatályos.
Forrás: www.kormany.hu