A mintegy 30 millió forintból rendezett kiállítás közel 400 műtárgyon keresztül mutatja be a családtagok életútját és munkásságát, a gyár történetét az első kemence megépítésétől napjainkig.
Április 20-tól látogatható a Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás, amely áttekintést ad az elmúlt bő másfél évszázad eseményeiről. A gyár története összekapcsolódik Magyarország történelmének fontos állomásaival. Alapítása a Bach-korszakban történt, felvirágzása az Osztrák-Magyar Monarchia vagyis a dualizmus korszakához kapcsolódott. Az első világháború és az azt követő békekötés megtörte a nagyívű fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás időszaka volt. Újabb fordulópontot jelentett az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek. A fiatal iparművészek új, modern formanyelvet honosítottak meg a gyár termékein, emellett egyre erősebben mutatkozott az igény a tradicionális technikák és formák megőrzésére is.
A gyártörténet egyúttal a Zsolnay család szerteágazó és izgalmas története. A köztudatban nagyon erősen él Zsolnay Vilmos, a zseniális keramikus alakja. A kiállítás emléket állít azoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a gazdag örökség. Fia, Zsolnay Miklós kereskedő volt és üzletember, ő biztosította azt, hogy a gyár családi tulajdonban maradjon és megőrizhesse piaci vezető szerepét. Zsolnay Júlia tervezői munkássága jól ismert a közönség előtt, talán kevésbé ismert festőművészként. Nővére, Zsolnay Teréz tervezőként és a hagyaték összegyűjtésében, megőrzésében játszott kiemelkedő szerepet. Júlia férje, Sikorski Tádé nemcsak tervezőként, hanem építészként is beírta nevét a gyár történetébe. Teréz Férje, Mattyasovszky Jakab geológusként is segítette apósa felfedezéseit.
A Zsolnay gyár a múlt századfordulón az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzeme volt, ahol használati és díszedényt, építészeti kerámiát és kályhacsempét, porcelánszigetelőt és kőagyag csöveket egyaránt gyártottak. 1902-től Budapesten, az Öv utcában is működött egy gyár, a Budapesti Porcelán Fajansz Rt., amely főként burkolólapot és szigetelőt gyártott, és amely az államosításig, 1948-ig családi tulajdonban volt és megőrizte önállóságát. A sikerekben jelentős része volt Zsolnay Vilmos találmányainak, amelyek közül a porcelánfajansz és az eozin technika világhírnevet szerzett a Zsolnay névnek, a pirogránit pedig egy egész építészeti irányzatot, a magyaros szecessziót inspirálta a múlt századfordulón.
A kiállítás a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának együttműködésével jön létre. Bővebb információ itt.
Adatok a kiállításról
A kiállítás biztosítási értéke: 295 millió forint
A kiállítás kialakításának költsége: kb. 30 millió forint
Műtárgyak száma: kb. 400 db
A kiállítás alapterülete: kb. 400 négyzetméter
Műtárgyak tulajdonosa: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
Szervező: Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
A kiállítás rendezője: dr. Kovács Orsolya művészettörténész (30/446-1412)
A kiállítás megnyitó egyben az Európai Unió által támogatott Zsolnay Kulturális Negyed beruházásának projektzáró rendezvénye is.
Érdekességek a kiállításról
Zsolnay Vilmosnak, majd az őt követő generációknak jelentős kerámia gyűjteménye volt, amelyet tanulmányi célokra használtak fel. A népi fazekasság nemcsak művészi, hanem gyakorlati szempontból is szerepet játszott a gyár történetében, hiszen számos környékbeli fazekas kapott itt munkát a kezdeti években. Zsolnay Teréz és Júlia népművészeti gyűjteményéből is ízelítőt kapnak a látogatók
Zsolnay Miklós keleti gyűjteménye igazi kuriózum: technikai és művészi szempontból egyaránt hasznosították az izniki, damaszkuszi csempéket, fusztáti kerámia töredékeket, szíriai edényeket, amelyeknek java része a XIV-XVI. századból származik
Technikatörténeti érdekesség Zsolnay Vilmos festékpróbáinak, mázminta kollekciójának, eozin kísérleteinek a bemutatása, amelyek a kerámiakészítés vegykonyhájába engednek bepillantást
Információkat kaphatunk a Budapesti Zsolnay-féle Porcelán- és Fajanszgyár Rt. működéséről , amely 1902-től az 1948-as államosításig az egészségügyi- (szaniter) áruk és burkolólapok előállításával foglalkozott
Megjelenik nemcsak Zsolnay Vilmos, hanem leszármazottainak munkája és életútja. Júlia és Teréz művészi pályája ismert, kevésbé köztudott, hogy hány tehetséges és sokoldalú családtag folytatta a munkát nagyon nehéz körülmények között az első világháborút követő időszakban
Bemutatásra kerülnek az államosítást követő évtizedek (1848-1990) művészi termékei, amelyek vezető tervezői ma már a modern magyar design klasszikusainak számítanak (Fürtös György, Gazder Antal, Török János, Nádor Judit)
Olyan művészek munkáiból is válogatást láthatnak, akik ideiglenesen dolgoztak a Zsolnay gyár műhelyeiben. Marty Ferenc festőművész és Eva Zeisel designer munkái igazi kuriózumok
A kiállításon közel 400 műtárgyon (kerámián, festményen) kívül számos, most először bemutatásra kerülő archív felvételt láthatnak az érdeklődők
A családtagok életével képekkel gazdagon illusztrált érintőképernyős program segítségével ismerkedhetnek meg
ZSÖK Kft.
Forrás: pecs.hu